A tolmácsteljesítmény ungarisch dolmetscher mérésének meghatározó perspektívája természetesen a releváns felhasználóé, aki a tolmácsolás nélkül nem követhetné az adott eseményt. A releváns felhasználó nem azért hallgatja a tolmácsot, hogy ellenőrizze őt, hogy összehasonlítsa a célnyelvi szöveget a forrásnyelvivel, hanem azért, hogy információkat kapjon, hogy megtudja, miről beszél a szónok, milyen mondanivalója van, milyen cselekvésre akarja őt késztetni stb.
A releváns felhasználó többnyire mást tart hibának, mint maga a tolmács deutsch-ungarisch dolmetscher budapest vagy a tolmácsolást oktató tanár. Míg ők nagy hibának tarthatnak valamilyen pongyola, nyelvileg nem szerencsés megfogalmazást, addig a reIeváns felhasználónak többnyire fel sem tűnik, mert ő értette az üzenetet, és csak arra figyelt, miközben a tolmácsot hallgatta. Nem a pegelsender wandel und goltermann tolmács nyelvtudását, retorikai képességeit figyelte, hanem a mondanivalót akarta megérteni. Természetesen ebből nem következhet az, hogy az, amit a releváns felhasználó nem vesz észre, az nem hiba. Az ügyfelet, a felhasználót soha nem szabad félrevezetni. A hibák értékelésekor azonban mindig tudatosítani kell, mi milyen perspektívából számít hibának, és dolmetscher deutsch-ungarisch milyen megítélés alá esik a többi perspektívában.
A 80-as évek közepe óta számos tolmács tolmácsiroda német és kutató vállalkozott a releváns felhasználók tolmácsolással kapcsolatos elvárásainak mérésére (Bühler 1986, Kurz 1989, 1996, Gile 1990, Kopczynski 1992, Moser 1995). Több vizsgálat bizonyította, hogy a felhasználók elvárásai nagyban különböznek aszerint, hogy milyen típusú rendezvényről van szó, tudományos vagy műszaki rendezvényről, nemzetközi szervezetek plenáris üléseiről, parlamenti vitákról, médiaeseményekről stb. Különböző elvárásokat támasztanak a felhasználók aszerint is, hogy rutinos „tolmácsolásfogyasztók” vagy pedig tolmács német először vesznek részt tolmácsolt eseményen.
Az említett vizsgálatok egy része azt igyekezett feltárni, milyen sorrendet állapítanak meg a felhasználók bizonyos értékelési szempontok között. Ezek többnyire a következők voltak: akcentus, hangminőség, szinkronitás, folyamatos beszéd, logikai összefüggések, értelemszerű visszaadás, teljesség, nyelvtani pontosság, pontos terminológia. A legtöbb felhasználó egyértelműen az értelemszerű tartalomvisszaadást tartotta a legfontosabb szempontnak. Minél inkább szakmai konferenciáról van szó, annál fontosabb lesz a részletek pontos közvetítése. A felhasználók fontosnak tartották, hogy a tolmács budapest német-magyar tolmács ne tartson hosszú szüneteket, különösen akkor nem, ha az előadó közben tovább beszél, hanem egyenletes beszédtempóban, folyamatosan tolmácsoljon, minél inkább szinkronban budapest flash animation az előadóval.
A megnövekedett migráció és az EU-ban érvényes munkavállalói szabadság következtében mind gyakrabban igényelnek a hatóságok is tolmácsot. Ezek a kommunikációs helyzetek szintén speciálisak, hiszen általában a magánember áll szemben a hatósággal, a hivatalos szervvel. Hatósági tolmácsolásra lehet szükség állampolgársági ügyek, tartózkodási engedély, lakhatási vagy munkavállalási engedély intézésekor, ingatlanvásárláskor, gépkocsi-kárrendezésnél és számos egyéb esetben, nem ritkán esküvőkön is. A hatósági tolmácsnak komoly jogi ismeretekkel kell rendelkeznie, ismernie kell az adott ország intézményrendszerét, ügyintézését, tisztában kell lennie ahatósági nyelvvel, nyelvileg ugyanúgy képesnek kell lennie a hatóság képviselőjének szerepét eljátszani, mint a kérelmező ügyfélét. Mind a hatósági, mind a bírósági tolmácsolás esetén a kommunikációs partnerek között nagyon nagy az információbeli különbség, a két partner szociális státusza rendkívül különböző, és a tolmács mindig egyedül dolgozik, soha nem egy tolmácsteam tagjaként.